Volt egyszer egy s�r�, s�t�t, �reg erd�. Ebben az erd�ben tem�rdek mindenf�le gomba n�tt. Egyszer elhat�rozt�k: kir�lyt v�lasztanak maguknak. Igen �m, de kit? Tanakodtak, tanakodtak, ki lenne a legalkalmasabb, v�g�l kis�t�tt�k, hogy maga az erd�sz. El is mentek hozz� k�vets�gbe, �s sz�pen megk�rt�k, hogy legyen a kir�lyuk. Hanem az erd�sz csak a fej�t cs�v�lta: 
- K�sz�n�m a tisztess�get, de h�t nekem egy�b dolgom is van az erd�ben. Meg azt�n t�l nagy is vagyok hozz�tok.
- Legyen h�t a nyuszi a kir�lyunk! - eszelt�k ki a gomb�k, �jabb hosszas t�preng�s ut�n, s megk�rt�k a nyuszit, hogy kir�lykodj�k felett�k. A tapsif�les sz�pen megk�sz�nte, hogy r� gondoltak, de � sem fogadta el a kir�lyi rangot. 
- �n szeretek ugr�ndozni, futk�rozni, a gombakir�lynak folyv�st egy helyben kell �llnia, m�ghozz� f�l l�bon. S hova teyem a m�sik h�rom l�bamat? 
�jra �ssze�ltek a gomb�k tanakodni, v�g�l abban �llapodtak meg, hogy k�z�l�k val� legyen a kir�ly. Node melyik a sok k�z�l? A tinor�? Vagy a rizike? A r�kagomba? Vagy a kucsmagomba? A csiperke? Vagy a p�feteg? . . . Abban megegyeztek, hogy az lesz a kir�ly, aki legm�lt�bb az uralkod�sra. De ki a legm�lt�bb?
- �n! - ki�ltotta a l�gy�l� gal�ca. - Senkinek sincs ilyen gy�ny�r�, gy�ngy�s skarl�tkalgapja! �s nekem mindenki engedelmeskedni fog, mindenki tudja, hogy a m�rges gomba - veszedelmes!
- �pp ez�rt nem lehetsz kir�ly! - intett�k le a t�bbiek a henceg� gal�c�t. 
S ekkor a f�k �rnyas rejtek�ben hirtelen megpillantott�k a barna sapk�s, egyszer�, sose hivalkod�, halk szav� varg�ny�t, aki mindig mindenkinek csak �r�met szerzett. 
- � a legm�lt�bb! - ki�ltozt�k a gomb�k, �s sz�gyellt�k, hogy szer�ny k�lseje miatt m�r el�bb nem gondoltak r�. 
�gy lett a varg�nya a gomb�k kir�lya.
Mindenki �r�lt - az erd�s, a nyuszi, a m�kusok meg a b�k�k -, minden teremtett l�lek a s�r�, s�t�t, �reg erd�ben, csak a gal�ca m�rgel�d�tt. M�g gy�ny�r�, g�ngy�s kalgapj�t is f�ldh�z v�gta volna - ha tehette volna.

Volt egyszer, hol nem volt, volt egy szeg�ny asszony meg egy szeg�ny ember. H�rom l�nyuk volt, meg egy fiuk. 
A fi� volt a legkisebb - lehetett vagy t�z�ves -, �s Horgasorr�nak cs�folt�k a faluban, mert olyan g�rbe volt az orra, mint a kamp�sbot. �m � ezzel nem t�r�d�tt: ha horgas az orra, h�t horgas. 
Egy �jszaka z�rgetnek az ablakon. A legnagyobbik l�ny kinyitja, s a k�vetkez� pillanatban m�r nincs sehol. Erre kin�z a m�sodik l�ny, hova lett a n�nje, de � is elt�nt egy szempillant�s alatt. A legkisebb n�zi, hova lett a k�t n�nje, de � sem j�rt m�sk�ppen. Horgasorr� erre kapja mag�t, kiugrik az ablakon, �s l�tja, hogy messze-messze h�rom s�rk�ny cipeli-vonszolja nagy sietve a n�njeit. 
Az egyiknek h�rom feje volt, a m�siknak h�t, a harmadiknak kilenc. 
Horgasorr� ut�nuk eredt, de azok nagyon gyorsan haladtak. A h�tfej�t meg a kilencfej�t m�r nem is l�tta. Igaz, s�t�t is volt, csak a hold vil�g�tott. �m a h�romfej� egy kiss� lemaradt, �s pirkadatkor m�r-m�r utol is �rte a leg�ny a R�zerd� alj�n. A h�romfej� s�rk�ny meg�llt a R�zerd� sz�l�n - ez volt a birodalma -, megforgatta a buzog�ny�t a feje f�l�tt, �s a fi� el� haj�totta. 
Horgasorr� nagy �gyesen elkapta a rep�l� buzog�nyt, �s �gy visszahaj�totta, hogy a buzog�ny sz�tloccsantotta a s�rk�nynak mind a h�rom fej�t. A legnagyobb l�nyt pedig sz�pen hazak�ldte az �desanyjukhoz. 
A h�tfej� s�rk�nyt h�t nap m�lva �rte utol, az Ez�sterd�ben. Ez volt a birodalma ennek a s�rk�nynak. Horgasorr� elkapta a s�rk�ny k�z�ps� nyak�t, csavarintott egyet rajta, megforgatta a feje f�l�tt, �s �gy belev�gta a f�ldbe, hogy az a ronda, pikkelyes feje b�bja sem l�tszott ki. Hazak�ldte a m�sodik l�nyt is. 
A kilencfej� s�rk�nyt kilenc nap m�lva �rte utol, az Aranyerd�ben. Egym�snak estek, de nem b�rtak egym�ssal. 
Akkor a kilencfej� s�rk�ny javasolta, v�ljanak mindketten ker�kk�, �s �gy guruljanak sebesen egym�snak. Amelyik ker�k sz�tt�rik, az a vesztes. 
A s�rk�ny vasker�kk� v�ltozott, Horgasorr� ac�lker�kk�.. Megindultak nagy sebess�ggel, �s fene szikr�z�ssal �ssze�tk�ztek. A vasker�k izz�-porr� z�z�dott, az ac�lker�k - vagyis Horgasorr� - s�rtetlen maradt. Csak az orra dagadt m�g nagyobbra. Akkor vette �szre, mikor visszav�ltozott emberr�. Abb�l a vast�rmel�kb�l pedig nem lett s�rk�ny soha. 
Horgasorr� k�zenfogta legkisebb n�nj�t, �s hazavitte. A l�nyok az�ta f�rjhez mentek, s ma is �lnek, ha meg nem haltak. Horgasorr� is �li vil�g�t, de m�r nem s�rk�nyra vad�szik, hanem csak vet�si varj�ra meg ny�lra, mert a s�rk�nyok mind kipusztultak. Lehet, hogy nem is voltak soha.

Volt valahol, a nagy hegyek k�z�tt, egy v�ros. Arr�l volt nevezetes, hogy valamennyi lakosa s�ket volt. Megvoltak k�l�nben j�l, csak �ppen sz�t �rteni nem tudtak egym�ssal. 
Egy v�rosbeli embernek egyszer elk�sz�lt h�rom kecsk�je. Elindult megkeresni �ket. Ahogy ki�rt a mez�re, egy sz�ntogat� paraszttal tal�lkozott. R�k�sz�nt:
- Adjon isten! Nem l�ttad-e erre a h�rom kecsk�met?
S�ket volt persze mind a kett�, mint azon a k�rny�ken mindenki. Senki se �rtette, mit mond neki a m�sik. 
- Mit akarsz t�lem? - ki�ltotta a paraszt. - Ez a f�ld az eny�m. Eg�szen addig a f�ig, ni! - �s egy magas f�ra mutatott. 
Elindult h�t arrafel� az ember, a kecsk�i ut�n. Meg is tal�lta �ket hamarosan. Visszafel� �jra meg�llt a paraszt el�tt. 
- K�sz�n�m, testv�r, hogy megmutattad, merre sz�ktek a kecsk�im. H�l�b�l neked adom ezt a kis s�nta gid�t. - �s r�mutatott a s�nta gid�ra. Megijedt a paraszt:
- �n bizony sz�n�t se l�ttam a kecsk�idnek! Ha megs�ntult, nem �n vagyok a v�tkes benne! Kiab�ltak, hadon�sztak, de csak nem �rtettek sz�t egym�ssal. Egyszer csak egy lovasember termett el�tt�k. Meg�ll�tott�k: tenne k�zt�k igazs�got. 
- Az �gy volt - kezdte a kecsk�k gazd�ja -, hogy elveszett a h�rom kecsk�m. Ez az ember megmutatta, merre sz�ktek. H�l�b�l neki akarom adni ezt a kis s�nta gid�t, de �gy l�tszik, keveselli, a legszebbiket akarja. 
A paraszt meg elpanaszolta:
- Sz�ntogatom itt a f�ldemet b�kess�ggel. Ez meg idej�n, �s azt k�rdi, meddig eny�m ez a f�ld. Mutatom, hogy addig a f�ig. Akkor ez az ember elmegy, visszaj�n h�rom kecsk�vel, �s azt kiab�lja, hogy �n �t�ttem el a gid�ja l�b�t. Sz�llj le a nyeregb�l, uram, t�gy igazs�got! 
- Azzal megragadta a lova kant�rj�t. 
Megm�rgesedett a lovas. Most meg az kezdte a kiab�l�st:
- Ez a l� az eny�m! �n neveltem csik� kor�t�l! Nem adom!
Addig-addig huzakodtak-civakodtak, m�g esz�kbe jutott, hogy elmennek a k�dihoz, tegyen igazs�got az. El is mentek, elbesz�lt�k neki a bajukat, h�rman, h�romf�lek�ppen. Hallgatta a k�di, s azt felelte v�g�l: 
- H�t ha mind a h�rman azt mondj�tok, hogy l�tt�tok az �jhold sarl�j�t, akkor holnap meg�lhetj�k a fiatal hold �nnep�t!
A h�rom b�k�tlenked� �sszetanakodott.
- Azt mondja a k�di, megb�ntet benn�nket, ha ki nem b�k�l�nk. Akkor bizony jobb, ha nem civakodunk tov�bb.
Azzal b�kess�gben hazaindultak.

Egy kir�lynak tizenk�t fia volt. Mikor fiai feln�ttek, egy-egy lovat adott mindegyiknek, �s azt mondta, v�gjanak neki a vil�gnak, keressenek feles�get. Azt is megmondta, hogy � csak olyan l�nyt fogad el meny�nek, aki egy inget megfon, megsz�, meg is varr egy nap alatt. A fi�t egy�tt indultak el, de �tk�zben cs�folni, bosszantani kezdt�k a legkisebb �ccs�ket, Hamujank�t. 
- Te csak eredj, ahov� akarsz, vagy kocogj haza, nek�nk nem kellesz!
A kis kir�lyfi tudta, hogy hi�ba k�rleln� �ket, h�t visszafordult, let�rt az �tr�l, �s mezei meg erdei �sv�nyeken kocogott tov�bb. Egy tiszt�son lesz�llt a lov�r�l, le�lt egy fat�rzsre, �s b�slakodott. Egyszer csak �szreveszi, hogy mozognak a f�sz�lak a l�ba el�tt. Lehajol, n�zi, mi van ott - h�t egy csepp kis l�n �l a f�ben, csepp kis karossz�ken, �s h�ta m�g�tt a gyepg�r�ngynek, mintha ajtaja, ablaka volna. Meg is sz�l�tja a kisl�ny csengetty�hangon:
- Mi�rt b�sulsz, j� leg�ny, mi a b�natod?
Hamujank� mindent elbesz�lt az �kl�mnyi sz�ps�ges l�nynak, �s az vigasztalta: 
- Ne b�sulj! Ha elfogadsz engem menyasszonyodnak, most mindj�rt megfonom, megsz�v�m, meg is varrom ap�dnak az inget, �s nem lesz hiba benne. 
- Elfogadlak, de m�g milyen sz�vesen! - �rvendezett a kir�lyfi, mire Babuka a f�ben h�rmat tapsolt, �s a gyepg�r�ngyb�l kil�pett h�rom - m�g n�la is kisebb - takaros szobal�ny, �s guzsalyt, sz�v�sz�ket, varr�szersz�mot hoztak neki. Hamujank� csak �mult-b�mult, milyen gyorsan j�r az a csepp keze! Egykett�re elk�sz�lt az ing, a fi� sz�pen �sszehajtogatta, zsebre tette, hogy elvigye �desapj�nak. Kicsit restellte ugyan, hogy az ing nem nagyobb az eg�r farkinc�j�n�l, de az�rt �tadta az �reg kir�lynak, amint m�tk�j�nak meg�g�rte. �s a kir�lynak tetszett a csepp ing, semmi hib�t nem tal�lt rajta. Bele is egyezett, hogy a fia feles�g�l vegye a l�nyt, aki k�ldte. 
Hamujank� h�t sietett vissza, megkereste Babuk�t a f�ben, �s felakarta �ltetni maga el� a nyeregbe, de a csepp l�ny ink�bb a saj�t kocsij�n akart a palot�ba hajtani. El��llt a hint� - jobban mondva a sz�p kis ez�stkan�l, amely el� n�gy par�nyi feh�r eg�rke volt fogva. A fi� nagyon vigy�zott, hogy a lova l�ba hozz� ne �rjen a menyasszonyi kocsihoz, de a patak h�dj�n m�gis megt�rt�nt a baj: a l� l�ba megcs�szott, �s a v�zbe r�gta az ez�stkanalat Babuk�stul, egerest�l. Akkor egyszer csak sz�tv�lnak a habok, �s kiemelkedik egy aranyhaj�, sz�p, nagy l�ny - arca von�sr�l von�sra ugyanaz, mint Babuk�� volt.. 
- Megv�ltott�l a var�zslatt�l, �des p�rom - mondja. - Gyere, �lj�nk be mind a ketten az �n hint�mba, �s hajtsunk egyenest �desap�dhoz. 
A csepp fogat is �tv�ltozott, ott v�rt m�r r�juk a parton. Mire a palot�hoz �rtek, a tizenegy nagyobb fi� m�r ott volt a tizenegy cs�nya, m�rges menyasszonnyal, �s majd sz�tpukkadtak m�rg�kben, mikor megl�tt�k Hamujank� gy�ny�r� menyasszony�t. 

Hallod, hogy csilingel az utc�n a Zsuzsi? Most elszalad majd a v�g�llom�sig, onnan visszaj�n, v�g�l nagy csilingel�ssel begurul abba az �ri�si pajt�ba, ahol a villamosok alusznak. 
- Te, B�ske! - sz�l oda a hatosnak. Mert minden villamosnak van neve, �s a kocsik azon sz�l�tj�k egym�st. 
Hanem a hatos m�r r�gen elaludt. Erre a negyvenhatost k�rdezte meg a s�rga Zsuzsi:
- Boriska, tal�n bizony te is alszol m�r?
- Hagyj�l b�k�n! - morogta a negyvenhatos, mert ugyancsak �lmos volt. 
Zsuzsi m�rgel�d�tt.
- Unalmas t�rsas�g vagytok, mondhatom! - ki�ltotta, s apr�nk�nt annyira d�hbe gurult, hogy m�g a kerekein is gurulni kezdett, d�h�sen megindult, �s nekid�ccent a nagykapunak. Hanem a kaput aznap nem z�rt�k be, �s a l�k�st�l kiny�lt. 
Zsuzsi meg is ijedt, olyan gyorsan szaladt ki a kocsisz�nb�l. De azt�n �r�lt,mert pomp�san ment a dolog �gy egyed�l is. Pr�bak�ppen csengetett egyet: csingiling!
El�sz�r a megszokott �tvonal�n gurult. Amikor felbukkant az els� meg�ll�, h�s�gesen �s rendesen meg�llt, �s v�rta az utasokat, h�tha fel akar sz�llni valaki. V�g�l esz�be jutott, hogy hiszen �jszaka van, ilyenkor alszanak az utasok, de meg nem is utazhatna rajta senki, mert nem hozott mag�val jegyeket. 
Nagy r�m�let�re azonban hirtelen k�t ember kapaszkodott fel a kocsira. Nagy, neh�z zs�kot cipeltek magukkal: tolvajok voltak. 
Nem az�rt okos villemos a Zsuzsi, hogy ne jusson mindj�rt esz�be, mit kell tenni ilyenkor. Megindult v�g�l. Nem sok�ra vissza is �rt a saj�t vonal�ra. Csak �ppen be kellett fordulnia m�g jobb fel�, s m�r l�tta is az �rszob�t. Ismerte pontosan, elv�gre naponta h�sszor is elszaladt mellette. Elkezdett h�t m�r a sarkon cs�ngetni, �ktelen zenebon�t csapott; ki is szaladt r�gt�n k�t rend�r az �rszob�b�l megn�zni, mi t�rt�nt. 
Erre Zsuzsi olyan vadul f�kezett le, hogy a s�nek �gy h�nyt�k a szikr�t, ak�r a t�zij�t�k, s olyan hirtelen �llt meg, hogy a k�t tolvaj, bumm! - fejjel egym�snak szaladt. 
A rend�r�k azt�n az �rszob�r�l mindj�rt felh�vt�k a k�zleked�si v�llalat igazgat�j�t. Az persze el�sz�r nem akarta elhinni a t�rt�netet. Erre azt aj�nlott�k neki, hogy j�jj�n el tal�n szem�lyesen a s�rga Zsuzsi�rt. H�t ezt meg is tette kor�n reggel. 
A Zsuzsi annyira elf�rat a nagy kaland izgalmait�l, hogy �ppen sz�ny�k�lt egy kicsit, de mikor a villamosok vez�rigazgat�ja megsimogatta ,r�gt�n fel�bredt. 
- Tulajdonk�ppen meg�rdemeln�, hogy d�lig alhasson - v�lte az igazgat�ja. Bevitte a Zsuzsit a nagy kocsisz�nbe, �s kiadta a parancsot, hogy senki meg ne zavarja az �lm�t. 
H�t ez�rt nem j�tt a m�ltkor reggel a mi s�rga Zsuzsink. Eg�sz d�lel�tt alhatott, mert elfogta a k�t tolvajt. A kocsifelvigy�z� meg azt mes�lte, hogy tiszt�n lehetett hallani, amint Zsuzsi �lm�ban t�bbsz�r felnevetett.